Erdős Attila

2014.07.27 13:31

Erdős Attila:
Várakozás
(testvéri jó barátom emlékére)

A "Nagy Kő" alatt a lét vágya szorít,
és a gondolatom csapongva árad.
Mennék, utaznék a nagyvilágba,
de én maradok - mert várnak a falak.

Minden napomon őszi életem kacag,
a Nap korongja felbukkan,
majd lebukik a horizont alatt,
hogy nekem megmutassa arcát:
és érezzem, vagyok - de a Nagy Kő marad.
Ébren álmodok és órákba szövök
emlékeket a létben - és az idő araszolva ballag.
Kérdezed hogy vagyok?
Várok és remélek - lesz e még Holnapom...

Nagykanizsa-Miklósfa, 2014. július 15.