Riersch Zoltán
Hej, Kaspi cicám
Riersch Zoltán | 2014.06.01
Riersch Zoltán:
Hej, Kaspi cicám
Hej, Kaspi cicám merre jár a gazdád,
Látod-e könnyeit, csókolod-e arcát?
Látod-e mosolyát, hallod-e hangját,
Hallod-e dobbanni szíve harangját?
Hej, Kaspi cicám messze vagyok tőled,
Elhagyott a gazdád, emlék lett belőled.
Kérlek vigyázz reá, vigyázz mosolyára,
Vigyázz könnyeire, figyelj a gondjára!
Ha ölébe ültet, mond meg neki, kérlek,
Ne feledje csókját a költő emlékének!
Szerette a költő, szereti még ma is:
Ilyen lett a világ, nem a költő hamis!
Hej, Kaspi cicám rögös az én utam.
Kis éji zenében halk fuvolafutam.
Éjjel nincsen nappal, halott minden virág!
Kaspi cicám, Kaspi! Miért ilyen a világ?
Csókoltatlak Kaspi, csókoltatnám Őt is!
Lennék nála nagy fa, kemény, mint a kőris.
Lennék támaszának kezdete és vége.
Lennék bizalmának hite és reménye.
Tudnod kell jó Kaspi, én voltam a végzet:
Mi maradt belőlem? Néhány bölcs idézet.
Ím a bölcs most szótlan, s szótlanul is dadog,
Üres utcák kövén egyedül ódalog.
Esténként előtte tolla, meg egy papír,
Láza ledöntötte, tán téged szóra bír:
Megköszöni néked igaz barátságod:
Csókoltatja gazdád: add át, ha te látod!